Lengyelország a független bíróságok kicsinálása miatt kapott ugyanolyan hetes cikkes eljárást az EU-tól, mint Magyarország, de a lengyel kormánypárt, az Orbán-barát PiS EP-képviselője és főideológusa állítja: igazából Lengyelországban van a legnagyobb szabadság. Ryszard Legutko a XXI. Század Intézet meghívására adott elő Budapesten, és arról is kérdeztük, egyetért-e Orbánnal abban, hogy a liberálisok diplomás kommunisták.
Jó ezeregyszáz milliárd euróról, az EU következő költségvetéséről szólnak most pár napig a tárgyalások Brüsszelben, most fog tehát eldőlni, hogyan fog kinézni az EU a következő hét évben. De mi ez a rengeteg szakszó, amivel az eurokraták dobálóznak? Kik fognak jól járni, s kik rosszul? Mire megy el ennyi pénz az EU-ban? És egyáltalán: miről szól az egész költségvetési vita? Képbe hozunk!
A kritikusok szerint ezzel milliók személyes információi kerülnek veszélybe.
Botos Máté nemcsak a 2050-es történelemkönyv egy lehetséges házi feladatát fogalmazta meg, hanem áttekinti az addigi még harminc év várható politikai eseményeit is. Spoiler: Orbán 2030-ig biztosan marad, Gyurcsány még utána is.
Elriaszthatja-e Magyarországról a multikat az, ha mostantól bírósági ítéletekről is lehet nemzetileg konzultálni? Miért van szükség újabb konzultációra, ha népszavazást is lehetne tartani? Érdekli-e a kormányt az EU és a Néppárt véleménye? És mikor mondana le Gulyás Gergely a fizetése egy részéről? Az Azonnali a kormányinfón járt és kérdezett.
Történelmi ajánlatot tett az európai országoknak Emmanuel Macron. Az ajánlata sokkal fontosabb nekünk is, mint gondolnánk, és sokkal kevesebb időnk is van rajta gondolkodni, mint azt esetleg feltételezhetnénk. És van rá vajon alternatívánk? Nézzük a lehetőségeket!
Hogyan is felelhetne meg az EU az emberek által támasztott elvárásoknak, ha a tagállami befizetések semmire sem elegek? Ez a nagy kérdés hatja át az EU következő hétéves költségvetéséről szóló vitákat, ahol most épp a Parlament fenyeget vétóval.
Míg a Momentum szerint aránytalan, hogy a magyar kormány blokkolja az ukrán NATO- és EU-csatlakozási törekvéseket az ott bevezetett, kisebbségeket hátrányosan érintő nyelvtörvény miatt, az LMP szerint ez jogos. Hogy hogyan látja a kérdést a többi ellenzéki párt, arról ők maguk beszéltek az Azonnalinak.