Didier Reynders szerint ha a tagállamok nem a Bizottság digitális zöldigazolványát támogatják, hanem egyéni megoldásokon dolgoznak, azzal akkor elképzelhető, hogy nyáron nehezebben lehet majd utazni.
A négymillió beoltott elérésével jöhetnek az újabb enyhítések a védettségi igazolásokkal rendelkezők számára, jelentette be Gulyás Gergely a szokásos csütörtöki kormányinfón. Gulyás emellett arról is beszélt: a magyar kormány bilaterális tárgyalásokba kezd más országokkal, hogy kölcsönösen elfogadják a védettségi igazolásaikat.
Hiába bukott bele Igor Matovič a Szputnyik-vakcinabeszerzésbe, utódja szerinte is szüksége van Szlovákiának az orosz vakcinára. Közben újabb EU-tagállam venne az orosz készítményből.
A héten dönt az Európai Parlament arról, hogy milyen álláspontot képviseljenek a Tanáccsal és a Bizottsággal folytatott, digitális zöldigazolványokról szóló tárgyalásokon. Az EP ingyenes vagy hatósági áras teszteket szeretne, és van olyan javaslat, amely szerint nemcsak az EMA, hanem a WHO által jóváhagyott vakcinákkal is az összes tagállamba lehetne szabadon utazni.
Észtország, Litvánia és Lettország is szolidaritás vállalt a Cseh Köztársasággal. A litván külügyminiszter szerint jó lenne, ha az EU-ban kevesebb orosz kém lenne.
Miután az AstraZeneca a szerződésben vállalt vakcinamennyiségnek csak a harmadát tudta leszállítani az EU felé, úgy tűnik, hogy az Európai Bizottság jogi úton kötelezné a gyógyszergyátó céget a szerződésben vállalt vakcinamennyiség leszállítására.
Szerda hajnalban a három uniós intézmény, az Európai Bizottság, az Európai Parlament, illetve az Európai Unió Tanácsa megállapodott a Bizottság klímarendelet-javaslatáról. Ez alapján 2030-ig 55 százalékkal csökkentenék az üvegházhatású gázok kibocsátását az EU-ban, míg 2050-re már elérnék a klímasemlegességet, később pedig már a „negatív kibocsátást”. De mi áll a javaslatban, és mit jelent ez a bolygónkra nézve?
Túl összetett ellátási lánc, akadozó ellátások és lassan termelő gyárak. Többek között ilyen problémái vannak a brit-svéd gyógyszeripari cégnek, az AstraZenecának egy EU-s vizsgálat szerint. De vajon utol tudja-e érni saját magát a cég, és tudja-e teljesíteni az eddig több, mint százmillió adagos lemaradását az EU felé?
Hiába lépett be a legtöbb ország az ún. COVAX-egyezménybe, amivel a szegényebb országokat segítenék vakcinákhoz, jelenleg csak nagyon lassan és a vártnál jóval kevesebb oltás érkezik hozzájuk. Az ENSZ több pénzt és vakcinát kér, miközben a gazdag államok eddig a pénztárcájukat nyitották csak ki. A tét nem kicsi: kialalkulhatnak olyan mutációk, amik ellen az eddigi vakcinák hasztalanok lehetnek.
Az Európai Bizottság élt az opciós jogával, és további 100 millió adag Pfizer-BioNTech-vakcina fog érkezni 2021-ben az EU-ba. A Pfizer így egyre közelebb kerül ahhoz, hogy kiszorítsa az uniós vakcinapiacról a vetélytársait.