Áll a bál az Egyesült Királyságban a választási kampányok közvetítése körül, és a legtöbben a pártatlanságáról híres BBC-nek mentek neki annak ellenére, hogy volt szóvivő, aki élő adásban káromkodott, Boris Johnson pedig még fagyasztóba is bújt az újságírói kérdések elől.
Meg kell-e sértődni egy padlizsántól, egy like-tól, vagy épp egy sima mosolygós fejtől? Tényleg csak a gazdag budai gyerekek küldenek majmot? És kinek küld az ember vigyorgó kakit? Körbekérdeztünk Budapesten, hogy ki mit ért az emojik alatt! Videó!
Olcsó közhely, hogy Gyurcsány Ferencet nem lehet megkerülni a magyar politikában, de ha a közösségi médiáról van szó, akkor tényleg olyan, mintha mindenhol a 2010 előtti világ főgonosza jönne szembe. Az Azonnali megtalálta, ki csinált influenszert a DK elnökéből: interjú Adámy Péterrel!
A szingapúri „fake news”-törvény elsőként egy ottani politikusra sújtott le.
Ez a legmagasabb Európában: Franciaország 3, Ausztria 5 százalékos adót vezetett be korábban.
Nagyon úgy fest, hogy hamarosan még a fejlesztők sem fognak tudni belenézni a kommunikációnkba, de előtte valahogy meg kell nyugtatni a hatóságokat.
A Twitter vezetője szerint a hirdetések nem a szólásszabadságról szólnak, hanem arról, hogy fizetnek a cégnek az elérésért.
Tarlós István egy kapavágást sem tett a közösségi média felületein, Karácsony Gergely kiemelkedően sokat posztolt, ezzel rengeteg aktivitást váltott ki követőiből. Viták generálásában Puzsér Róbert végzett a dobogó legfelső helyén, Berki Krisztián pedig nem értette meg, miről szól a választás, ennek megfelelően a bulvártémákat futtatta, a semmibe.
A Facebook munkatársai szerint a politikusok által terjesztett félrevezető információknak túlságosan káros a hatásuk a társadalomra ahhoz, hogy pénzt fogadjon el a vállalat az ilyen hirdetésekért.
Azért nem fiatalosabb a Fidesz, „mert nem vagyunk fiatalok”, a Fidesz csak arra mondta, hogy hazaáruló, „aki tényleg hazaáruló volt”, az okostelefon „egy tömegpusztító fegyver”, a migráció veszélyeinek megértéséhez elég elolvasni az Egri csillagokat, a szellemi szabadság pedig még a 80-as években is nagyobb volt az ELTE-n, mint most – maratoni, háromórás előadást tartott az NKE campusán Kövér László, az Országgyűlés elnöke, mi pedig ott voltunk, hogy minderről tudósítsunk nektek!