Az év elején életbelépett jogállamisági mechanizmus révén az EU-költségvetés következő hétéves szakaszában a kifizetéseket az Európai Bizottság a tagállamok jogállamiságához kötheti. Ez ellen Magyarország és Lengyelország keresetet nyújtott be az Európai Bíróságnál, Ursula von der Leyen pedig megígérte: a döntésig biztos nem kezdeményez jogállamisági eljárásokat. Ezzel azonban az Európai Parlament többsége nem ért egyet – a jobbközéptől a szélsőbalig terjedő frakciók indítványára ezért beperelnék magát a Bizottságot. Gyorsaságra azonban itt se számítsunk.
Eddig egyedül az egykori vízilabdás nevezett be az előválasztásra a marcali körzetben, és nem ez az egyetlen körzet, ahol eddig csak a Jobbik állít jelöltet.
Az egykori tévés műsorvezetőnek előbb három másik ellenzéki jelöltet is le kell győznie, ha 2022-ben a fideszes Gór Csabával szemben akar versenyezni.
A Néppárttól jobbra álló lengyel, francia és olasz politikusokkal beszélték át a Terror Házában az európai jobboldal jövőjét: hogy lesz-e új jobbos európai pártcsalád, most sem derült ki, újra eltemették viszont a nyugatot.
A politikában a külső igenis számíthat – de általában nem akkor, ha ismert jelöltek versengenek, és egyébként is: ha politikáról van szó, nem csinos popsztárokat keresünk, hanem kompetens vezetőket. Politikatudósokkal jártuk körbe, hogy befolyásolhatja-e a választásokat az, hogy egy jelölt hogyan néz ki.
Naponta bejelentett képviselők, folyamatos tárgyalások, választókerületenként alkalmi szövetségek az ellenzéki pártok között. Ez a hírverés elemi érdeke a feleknek, ha egy ilyen, be nem járatott és informális folyamatot, mint az ellenzéki előválasztást, akarják felépíteni a köztudatban. A „csodafegyvert”, amivel meg lehet teremteni azokat a minimumfeltételeket, hogy 2022-ben az ellenzéki összefogásnak matematikai esélye legyen a választási győzelemre.