háború
Kardos Gábor
Miért hazudjuk magunknak, hogy most áruljuk el Afganisztánt?
Miért hazudjuk magunknak, hogy most áruljuk el Afganisztánt?
Húsz éve folyamatosan eláruljuk az országot és tényleges szuverenitását azzal, hogy a magyar kormány jóváhagyásával a mi országunk is részt vett egy klasszikus imperialista háborúban, mégpedig a megszállók oldalán – ahogy egyébként korábban is tettük, 1979-től 1989-ig, akkor még a szovjet birodalmi érdekeket kiszolgálva.
Nem szeretne menekültáradatot, közös európai fellépést sürget több európai vezető az afgán helyzet miatt
Miközben Kabulban már második napja próbálnak a reptéren keresztül az afgánok elmenekülni a tálib hatalomátvétel elől, a nyugati országok leginkább az Afganisztán melletti országokat készítenék fel a menekültek fogadására.
Teleki Bálint
Afganisztánból kivonulni árulás volt
Afganisztánból kivonulni árulás volt
Egy újabb nép fog keleten kivérezni és kiömlő vére fogja felírni a darabka földre, amelyen szenved, hogy „Memento mori!”. Emlékezz, hogy a halandónál is halandóbb vagy, mert csak addig vagy méltó a Nyugat segítségére, vagy figyelmére egyáltalán, ameddig az a military-industrial complex érdekében áll, utána aki akar, pontonként végigpróbálhat rajtad mindent, amit a nemzetközi egyezmények tiltanak.
A menekültügyi szabályok felülvizsgálatát sürgeti az Európai Bizottság egyik alelnöke az afganisztáni helyzet miatt
Miközben az afgánok elkeseredettségükben amerikai repülőgépekre mászva próbálnak kijutni a tálibok által körbevett Kabulból, az Európai Bizottság egyik alelnöke az európai menekültügyi szabályok felülvizsgálatát sürgeti.
A kivonulás. Tsúfos Tükör #27
A Plejádok közvéleménye megosztott a kivonulást illetően, és a Föderáció által támogatott kormány napok alatt összeomlott.
Az afganisztáni helyzet egy politikai, humanitárius és morális katasztrófa
Joe Biden amerikai elnök hasonlóan két elődjéhez a „végtelen háborúk” lezárásának ígéretével kampányolt, Barack Obamával és Donald Trumppal szemben azonban ő már végleg feladta Afganisztánt és lehet, hogy Irakot is. Ez a helyzet az Egyesült Államok számára nem más, mint egy politikai, humanitárius és morális katasztrófa, amely ugyan nem rengeti meg az amerikai nagyhatalmiságot, de komoly problémákat okoz önmagának és szövetségeseinek, így Európának is.
Az EU-val rakatna rendet volt gyarmatán Franciaország, mi is küldhetünk katonákat
Franciaország kivonulása korábbi gyarmatairól, a nyugat-afrikai régióból alapvetően változtathatja meg a terrorizmus elleni harc esélyeit: Macron közös uniós fellépést vár, amit Orbán már most a migrációs nyomás elleni egyik védvonalként emleget. De vajon készen áll-e az EU közösen rendet tenni a szomszédságában?
„Nem hiszem, hogy jól fog végződni” – nyolcvan éve támadta meg Németország a Szovjetuniót
1941. június 22-én éjjel negyed négykor kezdetét vette a Barbarossa-hadművelet, melynek célja a Szovjetunió lerohanása és térdre kényszerítése volt. A hadjárat annyira meglepte Sztálint, hogy a sokktól napokig elzárkózott a külvilág elől. A német hadseregben azonban nem minden hadvezér volt optimista a hadművelet sikerét illetően, amivel végül sikerült szövetségessé tenni Nagy-Britanniát a Szovjetunióval.
A háború, ami elhozta a kiegyezést
Százötvenöt évvel ezelőtt tört ki az a konfliktus Poroszország és Ausztria között, ami végül az utóbbi vereségével végződött. Ez volt az első nagy lépés a német egység létrejöttéhez, az osztrákok pedig rászánták magukat arra, hogy kiegyezzenek a magyarokkal. Az így létrejött két birodalom, a Német Császárság és az Osztrák-Magyar Monarchia ezután az első világháború végéig meghatározó szerepet töltött be Európa életében.
Miért él ma is Jugoszlávia, ha meghalt?
Jugoszlávia szétesett, de mégis volt abban az országban egy olyan erő és vibrálás, ami a mai napig össze tudja kötni az ott élő embereket. Ennek megértéséhez azonban ki kell lépni a megszokott nacionalista vagy nyugatias narratívákból.
