Még nincsenek végleges eredményei az amerikai választásoknak, a küzdelem pedig nagyon szoros az elnöki székért. Mit tudunk a mostani adatokból kiolvasni, hogy állnak a jelöltek, és lesz-e új elnöke Amerikának? Több kérdésre is csak a következő napokban tudjuk meg a választ.

November 3-án érnek véget az amerikai választások, azonban mivel a szavazást az egyes államok bonyolítják le, sok helyen nem lesz végleges eredmény a választás napján. Miért nem hirdethetünk még győztest november 4-én? Miért nincs egységes, föderális választási rendszer, és milyen valódi problémát okozhatnak a levélszavazatok? Elmagyarázzuk!

Már a 18. század végén sem feltétlenül tűnt jó ötletnek elektorok útján választani az amerikai elnököt, mára pedig csak a politikai számítások tartják fenn a rendszert, amelyben kódolva van a kisebbség akaratának győzelme a többség felett – és ahogy négy éve, úgy most is csak ez adhat esélyt Donald Trump győzelmére. Amerika választ, mi pedig elmondjuk, hogyan!

Éppen olyan államok számítanak az idei amerikai elnökválasztáson imbolygónak, amelyekben sok spanyolajkú szavazó él. A fehérek után ma is ők alkotják a legnagyobb csoportot, megelőzve a feketéket, azaz nem mindegy, hova szavaznak. Hátterük annyira sokféle, hogy nem lehet a „latinokat” az egyik vagy másik táborhoz kötni.

Sok képviselő bajban lenne, ha választania kéne, van, aki pedig egy főtt tojást sem bízna Trumpra.

Habár szinte az összes közvélemény-kutatásban a demokrata Joe Biden vezet a republikánus Donald Trump előtt, az amerikai választási rendszer sajátosságai miatt akár 2016 is megismétlődhet. A demokrata jelöltre akár milliókkal többen is szavazhatnak, ha az Elektori Kollégium végül a republikánus jelöltet választja meg.