A Lukasenka-rezsim sorsa végső soron nemcsak az elmúlt 26 évben példátlan demokráciapárti tüntetéseken, hanem az országot lényegében irányító biztonsági eliteken is múlik. A belarusz demokráciával hosszabb távon Moszkva húzná a rövidebbet, míg a Nyugat évek munkáját teheti tönkre egy szigorú szankciós rendszerrel. Mindeközben a rendszer csendben Kína felé fordulhat, ha hatalomban marad.

Szvjatlana Tihanovszkaja már „nyugaton”, eközben Belaruszban folytatódtak a nagyszabású ellenzéki tüntetések. Mutatjuk, mi történt az éjjel.

Csak öten tartózkodhatunk a helyiségben, és már megvagyunk – többek között ilyen és ehhez hasonló mondatokkal találkoztak a független megfigyelők a belarusz elnökválasztáson.

Az egyik Lukasenka-párti felvonuláson kisebb botrány lett, amikor a két DJ hirtelen elkezdte játszani a nyolcvanas évek végének egyik ismert Szovjetunió elleni protestdalát. Miért ez lett a belarusz ellenállás dala több, mint harminc évvel később?

Milyen nyelven beszélnek ott egyáltalán? Miért van az országnak két zászlaja is? És miért nem fehérorosz az, aki belarusz? Kérdések és válaszok.

Legalább húsz városban tartanak az ellenzéki tüntetések: volt, ahol a rohamrendőrök visszavonultak, volt olyan is, ahol átálltak a tüntetőkhöz. Eközben Lukasenka orosz források szerint Törökországba utazott, Tihanovszkaja biztos a győzelmében.

Több érdekes jelenet is történik a belarusz elnökválasztás első fordulójában. Minkszben lehalt az internet, egy szavazókörben elfogytak a szavazólapok. A hatóságok néhol még a látszatra sem adnak, hogy ez egy tiszta választás volna. Az exit poll szerint Lukasenka széke egyáltalán nem volt veszélyben, az ellenzéki Szvjatlana Tihanovszkaja csak a harmadik helyet szerezhette meg.

Elkezdődött a választás Belaruszban: ellenzéki tüntetőket vegzálnak, független választási megfigyelőket vesz őrizetbe a rendőrség. Közben az ellenzéki jelölt, Szvjatlana Tihanovszkaja ismeretlen helyre ment, miután a csapatából több embert is őrizetbe vett a rendőrség.

Vasárnap választ Belarusz, ahol Aljakszandr Lukasenka elnök bármit megtesz majd azért, hogy a hatodik ciklusát is megkezdhesse. De érdeke-e a Kremlnek a rezsimváltás a szomszédban? Van-e az oroszoknak Lukasenkánál jobb jelöltjük az elnöki székbe? Miért van komoly antipátia Putyin és Lukasenka között? És miért nem fogja Oroszország bekebelezni Belaruszt? Interjú Rácz Andrással, a Német Külügyi Intézet (DGAP) munkatársával.