A Lukasenka-rezsim sorsa végső soron nemcsak az elmúlt 26 évben példátlan demokráciapárti tüntetéseken, hanem az országot lényegében irányító biztonsági eliteken is múlik. A belarusz demokráciával hosszabb távon Moszkva húzná a rövidebbet, míg a Nyugat évek munkáját teheti tönkre egy szigorú szankciós rendszerrel. Mindeközben a rendszer csendben Kína felé fordulhat, ha hatalomban marad.
A népszerű kínai alkalmazást Varsó a kínai emberi jogi helyzetre is hivatkozva tiltaná be. A háttérben azonban ismét geopolitikai játszma körvonalazódik.
Ezermilliárd forintokat költene Kína a Jangce körüli régióra, és végre jelentős javulást érnének el a légszennyezettség terén is, az ugyanis évente másfél millió ember életét követeli.
A román kormánypárthoz köthető cég és egy kínai vállalat furcsa együttműködésével lesz elkerülőútja Zilahnak.
Egyre több országban jelennek meg az arcfelismerő programok, amik amellett, hogy könnyítik a bűnüldöző szervek munkáját, komoly adatvédelmi problémákat is felvetnek, rosszabb esetben vissza is tudnak élni az így gyűjtött adatokkal. De hogyan működik ez a technológia? Mi az előnye és a hátránya? Miként használják jelenleg Magyarországon? Utánajártunk!
Egy Kínából elszökött kazah újságíró, aki nemrég még a kínai átnevelőtáborokban oktatta a foglyokat az állami ideológiára, azt állítja: a tananyag szerint Pekingnek már konkrét ütemterve van előbb a térség, majd Európa „meghódítására”, nemrég mindezt egy könyvben írta meg. Elmondjuk, miről ír a kazah orvos-újságíró, és miért ilyen megengedőek a német nagyvállalatok a kínai állammal!
Állatjogi aktivisták abban reménykednek, hogy utoljára kerülhet sor a fesztiválra. Közben egy német vágóhíd is a koronavírus melegágya lett.
A szerbiai választások megmutatták: nincs többsége Aleksandar Vučićnak a szerb társadalmon belül. De ne gondoljuk, hogy a vele szemben állók kevésbé lennének Nyugat-ellenesek, oroszpártiak. A mostani választás számos tanulságot hordoz az Európai Unió, a szerb társadalom, de még a magyar autonómiakövetelések kapcsán is.