A brit ellenzék vezetőjét személyesen egy bathi kocsma tulaja dobta ki, amiért pártolta a hosszan eltartó járványügyi lezárásokat. Magyarországon ki ne ihasson, miután nyitnak a teraszok?
Túl összetett ellátási lánc, akadozó ellátások és lassan termelő gyárak. Többek között ilyen problémái vannak a brit-svéd gyógyszeripari cégnek, az AstraZenecának egy EU-s vizsgálat szerint. De vajon utol tudja-e érni saját magát a cég, és tudja-e teljesíteni az eddig több, mint százmillió adagos lemaradását az EU felé?
A WHO vészhelyzeti bizottsága szerint közel sincs elég bizonyíték arra, hogy a beoltott emberek nem fertőznek tovább, a zöldigazolványok ráadásul mélyítik a társadalmi egyenlőtlenségeket is.
Az FPÖ egykori elnöke azt kéri volt pártjától, hogy vegyék vissza. A párt közben azon vitázik, mennyire álljon bele a lockdownellenességbe.
Hiába lépett be a legtöbb ország az ún. COVAX-egyezménybe, amivel a szegényebb országokat segítenék vakcinákhoz, jelenleg csak nagyon lassan és a vártnál jóval kevesebb oltás érkezik hozzájuk. Az ENSZ több pénzt és vakcinát kér, miközben a gazdag államok eddig a pénztárcájukat nyitották csak ki. A tét nem kicsi: kialalkulhatnak olyan mutációk, amik ellen az eddigi vakcinák hasztalanok lehetnek.
A szállításügyi miniszter közben cukornádültetvényen pöffeszkedő ültetvényesnek nevezte a miniszterelnököt.
Az Európai Bizottság élt az opciós jogával, és további 100 millió adag Pfizer-BioNTech-vakcina fog érkezni 2021-ben az EU-ba. A Pfizer így egyre közelebb kerül ahhoz, hogy kiszorítsa az uniós vakcinapiacról a vetélytársait.
Az elmúlt egy hónapban adták be az eddigi összes covid elleni oltás 58 százalékát. Ez egyáltalán nem egységesen oszlik el a világon, szomszédaink között is van olyan, aki kevesli a mennyiséget, sőt, van olyan, aki még az EU-s átlagot sem éri el. Horvátország is a Szputnyik-vakcinán gondolkodik, Ukrajna oltásellenességbe menekül: mutatjuk, hogyan áll az oltásokkal Közép-Európa!