Ahogy a szíriai polgárháború a végéhez közeledik, úgy egyre több hangot hallunk Európában és Magyarországon is arról, hogy a Bassár al-Aszad szíriai elnököt ideje visszaengedni a nemzetközi közösségbe. Ez idővel lehet, hogy elkerülhetetlenné válik, de ezt a folyamatot nem szabad megkönnyítenünk, felgyorsítanunk, és nem szabad ennek együtt járnia a szíriai rezsim tetteinek elfelejtésével vagy relativizálásával.

A szíriai Aszad-rezsim közel áll ahhoz, hogy végleg leverje a több, mint hét évvel ezelőtt kirobbant felkelést. Míg Amerika az Iszlám Állam elleni harcra koncentrál, a régió meghatározó szereplői Moszkvába járnak egyeztetni a rendezésről.

Bár Erdoğan a parlamenti- és az elnökválasztást is behúzta Törökországban, azért a léc egy kicsit megremegett. Pártjának csak az MHP-val együtt van meg a többsége a parlamentben, ahová az eddiginél jóval több párt jutott be, és a kurdoktól sem sikerült megszabadulnia. A gazdasági válságot és a külpolitikai helyzetet pedig nem oldja meg a választási győzelem.

Lázár János nem emlékezett Orbán Viktor iszlámot dicsérő szavaira, amikor az Azonnali ilyen idézeteket olvasott fel neki a csütörtöki kormányinfón. Kovács Zoltán szóvivő viszont kapcsolt, szerinte a miniszterelnök a megfelelő helyen és időben méltatta az iszlám kultúrát. Vona Gáborral nem volt ilyen megengedő, szerinte amit a Jobbik elnöke mondott, az mellbevágó volt.

Milyen stratégia áll Vona Gábor szakállnövesztése mögött? Hiányoztak-e neki a fideszesek a befogadott menekültek miatt összehívott rendkívüli parlamenti ülésről? A Jobbik elnökét mostanában egy évekkel ezelőtti törökországi beszéde miatt vette elő a kormánypárti sajtó, ezért mi is kikérdeztük Törökországról.