Egy állandó kérdésre keressük ezúttal a választ, ami évről évre minimum egy alkalommal nemzetközileg is kínossá válik. Most megszavazhatod, mi a baj!

A nemzetközi szervezet felmérte, hol állnak az egyes EU-tagállamok a fenntarthatósági fejlődési célok elérésben, hazánk huszonegyedik az huszonnyolcból.

„Lehet menni hegeszteni is egyetem helyett” – a gimnazisták gyakran hallhatnak ilyen, a fizikai munkát a kárhozattal azonosító szövegeket a tanáraiktól. De biztosan jó-e a most uralkodó diplomafétis? Miért nézik le egymást az értelmiségiek és a melósok? Három pályakezdő: egy büszke gázszerelő, egy egyetemista és egy self made man mondja el az Azonnalinak.

Hozzájárulnak az elvándorláshoz a magyar állami támogatások, vagy azokkal tartja Budapest lélegeztetőgépen a térséget? Mennyire egyszerű az áttelepülés Magyarországra Kárpátaljáról? Kijev mennyire ismeri Kárpátalját? És a magyarok Belső-Ukrajnát? Miért nem beszél ukránul a határ menti magyarok többsége? Mit tehetne Budapest Kárpátalja és annak érdekében, hogy javuljanak a kapcsolatok Kijevvel? Nagyinterjú Zubánics László kárpátaljai újságíróval és egyetemi tanárral.

Az öt éve kitört kelet-ukrajnai háború hatására Ukrajnában kezdetét vette egy erőltetett ütemű ukránosítás, ami az orosz befolyással szembeni harcban teljesedett ki. A folyamat figyelmen kívül hagyta az ország félreeső szegletében élő magyar kisebbség érdekeit, akik ezért Magyarország felé fordultak segítségért. Ez viszont sok belső-ukrajnai szemében egyenlő a szeparatizmussal. Lehet-e valami igazság az aggodalmukban, és nem mindegy-e az egész, ha a magyarok úgyis elvándorolnak?

A kalózok gyengítenék a minisztérium szerepét: szerintük nem az állam dolga értékelni a diákokat, hanem a leendő munkáltatónak vagy az egyetemnek.