Macedónia és Görögország megegyezett a régóta tartó névvitájukról. A kisszerű és eléggé balkánias vita vége a jövőben megnyithatja az euroatlanti integráció útját a mostantól Észak-Macedónia néven futó ország számára – egyben végleg levette Jugoszláviát a térképről.
Németország nem fizetett eleget a gazdasági befolyásáért: csatlósai Kelet-Európában gazdasági csatlósok, akiket nem lehet politikai manipulációval irányítani. Ha Németország mögül kivesszük az EU alapszerződéseit, akkor politikai súlya kevés marad a méreteihez képest. Ha pedig Merkel nem akar regionális tényezővé zsugorodó országot vezetni, erősítenie kell az EU-t. Ez viszont ellenére van azoknak az erőknek, akik adottnak veszik a német hegemóniát Kelet-Európában.
Kellemetlen döntést hozott az Alkotmánybíróság? Sebaj, felülírjuk gyorsan magasabb szinten az útban lévő szabályt, esetleg hozunk egy törvényt kifejezetten csak azokra szabva, akiknek mi azt címezni szeretnénk! Mielőtt legyintenél, hogy már megint Orbánék gránitszilárd alkotmányos drámájának újabb jelenetéről van szó, elmondjuk: a főszereplő ezúttal Németország és az Európai Unió. Meg a gonosz, komolytalan kispártok, akik elveszik a Mutti elől az EP-mandátumot.
Úgy tűnik, hogy Orbán Viktor miniszterelnök és a Fidesz tudatosan veszi át és építi be politikájába azokat az eszközöket, amelyek rövid és hosszú távon is negatívan hatnak az állampolgári aktivitásra. De miért passzív a magyar, ha politikáról van szó? Öt lehetséges okot veszünk sorra.
Az ukrán kormányban is van, aki beszél magyarul, de az oktatási minisztériumban még angolul sem tudnak interjút adni. A magyaroktól viszont elvárják, hogy szinte csak ukránul tanuljanak. Mi köze a nyelvtörvénynek az ukrán-orosz konfliktushoz, miért nem tiltakoztak ellene az amerikaiak, és mit szólnak az ukránok az Orbán-Putyin barátsághoz? Riportunk Kijevből.
Majdnem három hónap telt el, amíg Brüsszel, Berlin és a „piacok“ beletörődtek, hogy olyan kormány alakulhasson Rómában, ami a választók akaratát kifejezi. Márpedig Olaszország többségének elege van abból az Európai Unióból, amely csak akkor félti a demokráciát, amikor a német gazdasági érdekek vannak veszélyben. Az új római kormány esély lehet arra, hogy az európai egység több legyen, mint Adolf Hitler vágyálma: az Európa feletti német hegemónia.
A szlovén napi- és hetilapokban az elmúlt hetekben többször orbánoztak, mint a magyar ellenzéki közéletben. Legalábbis azokban, amelyek nem vették át frissen a sorosozós-migránsozós habonyi receptet. Vasárnap másfélmillió szlovén eldöntheti, hogy sikeres magyar exporttermék lehet-e Orbán Viktor. Szlovén alteregója, Janez Janša szinte biztosan nyerni fog, kérdés, hogy elég lesz-e ez a kormányalakításhoz.
Két feltételt szabtak a németek: ha Orbán ezeket betartja, a Fidesz maradhat az Európai Néppártban. Nekünk van még pár ötletünk. Szavazz róluk!
Bár Lengyelországot és Magyarországot az EU-ban mostanában egy lapon emlegetik mint a jogállamiságot lebontó illiberális tagállamokat, azért vannak különbségek a két ország között. Lengyelországban legalább még erősek a helyi önkormányzatok, és tüntetésekkel is lehet sikereket elérni. Adam Bodnar lengyel ombudsman az Azonnalinak elmondja, érdekli-e a lengyeleket a 7-es cikkes eljárás, hagyja-e őt a kormány dolgozni, és kivezetheti-e Kaczyński Lengyelországot az EU-ból. Interjú.