Bár egyelőre lehetetlen megjósolni, mi lesz a Moszkvában bíróság elé állított Azov-zászlóalj tagjainak a sorsa, az oroszok nagyon szeretnék elhitetni, hogy vagy kivégzik őket, vagy 10-15 év börtön alatt nem ússzák meg.
Újabb és újabb problémák vetődnek fel.
A nagy hatósugarú rakétáról nincs semmi az asztalon Joe Biden szerint.
A sajtóértesülések szerint az ország semlegességére hivatkozva utasították el a dánok kérését.
Most éppen 2500 tonna hengerelt acélt.
Érzékletes grafikákkal ábrázolják, valójában mekkora területet is akar elszakítani Ukrajnától az orosz elnök.
A jelek szerint a NATO célja az, hogy az ukránokat olyan fegyverekkel is ellássák, melyek nemcsak Ukrajna területi integritásának visszaállításához járulnak hozzá, de a NATO közvetlen, külső határán csökkenti is az orosz jelenlétet – növelve ezzel a Fekete-tenger medencéjének biztonságát a Szövetség számára. A most befejeződött hadgyakorlat már ennek jegyében (is) zajlott.
Volt egy szerződés arra nézve, hogy a NATO Közép- és Kelet-Európába nem telepít jelentős haderőt, de a szövetség már nem tekinti érvényesnek.
Gazdasági nehézségek és lehetőségek is adódnak az új világpolitikai helyzetben Latin-Amerika országainak, ahol nem egy állam van jóban Moszkvával. Bár a háborúba aktívan nem avatkoznak bele, a viszonyokat az általános gazdasági hatások átrajzolhatják a régióban.
Ukrajna már eddig is hajtott végre támadásokat az orosz-ukrán határ közelében fekvő orosz városok és célpontok ellen, de ha megkapják a kért két amerikai rakétarendszert, már Oroszország belső területei sem lesznek biztonságban.