Az évente több mint százezer látogatót bevonzó barcelonai Mobile World Congress-t lemondták a szervezők, miután legnagyobb kiállítók sorra mondták le a részvételt a koronavírus veszélye miatt.
További gesztusokat tenne a spanyol kormány a katalánok felé. Nem véletlenül, hiszen tőlük függ a parlamenti többség.
Törvényben kell betiltani Ibizán és Mallorcán azt is, hogy a turisták a szállodák erkélyéről a medencébe ugráljanak.
Egy csapat lelkes civil két hét alatt 600 kiló kidobásra ítélt élelmiszert mentett meg a szupermarketek selejtjeiből, szétosztva őket a környékbelieknek, legyenek azok rászorulók, vagy csak átlagemberek, akiknek fáj a pazarlás. Nem itt, Barcelonában. De ugyanezt bárhol meg lehetne csinálni: az első lépés, hogy kicsit szégyelld magad, mikor kaját dobsz ki.
Két katalán függetlenségpárti is beült nemrég az EP-be, de nem dőlhetnek hátra: a spanyolok kérésére máris eljárás indult, hogy fosszák meg őket mentelmi joguktól.
Hiába az Európai Bíróság ezzel ellentétes ítélete, a katalán függetlenségi népszavazás miatt elítélt Oriol Junqueras nem veheti fel EP-mandátumát.
A Franco-éra vége óta először hivatalosan is lett egy kommunista minisztere a spanyoloknak ezzel. Tartózkodásukkal a katalánok lettek a királycsinálók, de nagyon sok múlott egy regionalista képviselő támogatásán is, aki több ezer emailt kapott, hogy mégis nyomjon nemet a szavazáson. Nem nyomott, így szorosan, de átment a kormány. Ennél szorosabban lehetetlen kormányt alakítani, gyorselemzés!
Úgy tűnik, jövő kedden rábólint a spanyol parlament a szocialisták és a szélsőbal koalíciós kormányára, a parlamenti többség viszont a katalánok nélkül nem fog összejönni. Ha nincsenek katalánok, nincs kormányalakítás sem, akik remekül kihasználták a kulcsszerepüket a tárgyalásokban, a szocik pedig minden követelésüket elfogadták a hatalomért cserébe. De miket is kértek a katalánok, és miért válhat kötéltánccá a spanyol politika? Utánajártunk!
Carles Puigdemont szerint ez azt jelenti, hogy börtönben ülő társukat is ki kell engedni Spanyolországban.