Most már aztán tényleg minden közös lesz, nemcsak a jelöltek, hanem a lista is. De mennyire meggyőző ez?
A magyar politikai rendszer egészét tekintve 2020-szal új időszámítás kezdődött a kormány és az ellenzék viszonyát tekintve, még ha új korszakba persze nem is léptünk. Meglepő módon az ellenzéknek segítő végső lökést éppen Orbán Viktor jelentette be szombaton az önkormányzatok eddig nem látott mértékű csuklóztatásával.
A Jobbik, a DK, az MSZP, a Momentum, a Párbeszéd és az LMP megegyezett a közös indulásról mind a 106 egyéni választókerületben, de az előválasztásokról még zajlanak a tárgyalások. Az összefogás személyi, legitimációs és tartalmi garanciákat is vállalt közösen aláírt nyilatkozatban.
Miért indul a 2022-es választáson? Miért osztana „atyai pofonokat” a parlamentben? Ha egyszer indul, miért nem akar politikai kérdésekre válaszolni? A politikus jelzőt határozottan elutasító Berki Krisztiánnal beszéltünk az indulása apropóján, és bár a felénél haza akart menni, végül maradt, így az is kiderült, hogy miért egyes szám harmadik személyben beszél saját magáról. Nagyinterjú!
A 21 Kutatóközpont gyorselemzése szerint nem sokmindent befolyásolnak majd az új választókerületi határok, még ha látszólag számíthat is egy-egy körzetben, hogy párszáz ellenzéki vagy fideszes szavazóval több lesz-e ott a parlamenti választáson. De vajon miért nem fejezte le Orbán az ellenzéket Pest megyében egy radikálisabb módosítással?
A mindössze 26 éves LMP-s Tóth Áron egy olyan körzetben indul, ahol valószínűleg nagy lesz a verseny az ellenzék pártjai között, hogy ki legyen a közös jelölt 2022-ben. Az ex-KDNP-s Lukácsi Katalin is beszállhat a küzdelembe.
Egy hét telt el a Szájer-ügy kirobbanása óta. Az európai színtéren napokon belül kiderülhet, hogy milyen következményeket szakított a botrány Orbán Viktor nyakába. A belpolitikai mezőben viszont a politikai tér más eseményei és az időzítés miatt egészen más, hosszabb távú következményekkel érdemes számolnunk. Ráadásul nem is pont olyanokkal, mint amiről eddig szó volt.