A Jobbikból 2020-ban kilépett politikus is bejelentkezett miniszterelnöknek titokzatos hátterű pártjával, a Reformerekkel. Ígérete szerint az irányvonal az lesz, mint ami az övé is. Maratoni interjú a Jobbik néppártosodásáról, a fideszes Mi Hazánkról, és a nem oltásellenes oltáskritikáról.
Az ezer fős mintán elkészített reprezentatív kutatás szerint az ellenzék együtt 3 százalékponttal vezet a teljes népesség, 5 százalékponttal a párválasztók körében.
A rendszerváltás után az MSZP számára állt nyitva a lehetőség, hogy olyan nagy és hosszú ideig hatalmon lévő párttá váljon, mint amilyenné 2010-re a Fidesz lett, de az magyar baloldal nem élt a lehetőséggel. Így a Fidesz vált domináns párttá – mondta az Azonnali Podcastjában Csizmadia Ervin. A beszélgetés leiratát olvashatják.
Az egykori jobbikos képviselőt saját pártja, a Reformerek szeretné, ha miniszterelnök-jelöltként indulna a 2022-es országgyűlési választáson.
Azzal számol a Republikon Intézet, hogy az LMP és Márki-Zay Péter mozgalma is kap plusz helyeket a közös listán, hogy tudjanak frakciót alakítani.
Bencsik János indítányát tárgysorozatba sem vették, a DK és az MSZP képviselői halaszthatatlan elfoglaltságra hivatkozva nem vették részt a szavazáson.
A korrupciós ügyel felkutatására szakosodott független képviselő szerint a hatságok még egy befogadott feljelentés esetén is csak dobálóznak egymás között a politikailag kényes ügyekkel. A lakcímváltozás bejelentési kötelezettségének megváltoztatásával a Fidesz megszüntette a billegő körzeteket a választásokra – állítja.
A gazdasági bizottság hallgatta meg a miniszter beszámolóját, aki több kérdést is hárított: a Fudan Alapítvány élére aztért találtak főigazgatót, mert alkalmas rá, az egyetemi modellváltásról pedig a kuratóriumokat kell kérdezni.
Ebben a választási ciklusban valószínűleg többet már nem kell ellenzéki kérdésekre válaszolnia a miniszterelnöknek. Mutatjuk, miről kérdezte az ellenzék az idei, de vélhetően a választásokig utolsó kormányfői azonnali kérdések órájában a miniszterelnököt.