Vasárnap tartanak parlamenti választást Szerbiában, ahol az előrejelzések szerint nagy győzelmet arat a jelenleg is kormányzó Szerb Haladó Párt, az Orbánnal jó viszonyt ápoló Aleksandar Vučić elnök pártja. Az ellenzék egy része bojkottálja a választást, de indul híres színész és volt vízilabdázó is. Mi értelme a bojkottnak, és hogyan mérik ilyenkor az ellenzék sikerét? Rastislav Dinić politikai elemző magyarázza el az Azonnalinak. Interjú.
A múltról nem „sebnyalogatós kijelentéseket” akar hallani, mondta a miniszterelnök a trianoni évforduló kapcsán a Kossuth Rádiónak adott szokásos interjújában.
Péntektől már úgy át lehet utazni Horvátországba, hogy hazafelé ne kelljen két hétig karanténba vonulni.
Körömi Attila 1998 és 2004 között volt fideszes országgyűlési képviselő, majd kis időre átlépett a frissen alakult Jobbikba, hogy aztán 2017-ben a Momentumban kezdje újra: az újrakezdés olyan sikeres volt, hogy a pártnak most ő lett az egyik új elnökségi tagja. De álomgyilkosnak tartja-e a Momentumot az olimpiaellenes aláírásgyűjtés miatt, és miért szavazott a parlamentben az EU-tagság ellen? Interjú.
És persze a koronavírusról, valamint a gazdaság ezt követő újraindításáról, erről beszélt Orbán Viktor péntek reggeli rádióinterjújában. A miniszterelnök nincs oda a 750 milliárd eurós uniós mentőcsomag ötletétől se, a közös hiteltől „berzenkedik”, a pénzek elosztását pedig „abszurdnak és perverznek” nevezte. Jövünk a részletekkel!
Miközben a magyar kormány a csehekkel együtt fanyalog és kevesli a Magyarországnak, illetve Csehországnak tervezett uniós helyreállítási pénzeket, a lengyel miniszterelnök körbeünnepli a javaslatot, a szlovákok szerint pedig „idén hamarabb jött a karácsony”. Eddig az uniós költségvetésben tapadtak egymáshoz a kohéziós pénzekben érdekelt visegrádiak, most a Bizottság robbanthatja az egységet: új közép-európai törésvonal jön a pénz körül?
Korlátozások nélkül utazhatnak a szlovénok és magyarok mostantól egymás országaiba.