Számszerint 1,1 billió eurót a következő hétéves költségvetésre, 750 milliárdot pedig a koronavírus utáni helyreállításra szánna a Bizottság, erről beszélt annak elnöke az Európai Parlamentben. A nagyszabású tervvel az EP-s mainstreamet sikerült lecsitítani, de a legfőbb kérdés továbbra is az: mit szólnak ehhez az általában szűkmarkú nettó befizetők? Mutatjuk a részleteket és az erőviszonyokat!
A magyarok körében is 61 százalék gondolja ezt egy friss, 21 EU-tagállamban elvégzett közvélemény-kutatás szerint.
És még véletlenül sem a Fideszről beszélünk: a máltai Munkáspárt a közelmúlt legnagyobb politikai botránya ellenére visz mindent a közvélemény-kutatásokban.
Hiába vagyunk EU-tagok, a járvány előtti határforgalmat először nem valamelyik uniós szomszéddal, hanem a nem EU-tag Szerbiával állítottuk vissza. Hogy mi ennek az oka, azt csak találgatni tudjuk: mondd meg nekünk te!
Van, aki szerint ezzel a bejelentéssel az EU-t akarja zsarolni a francia gyógyszeróriás.
Věra Jourová jogállamiságért is felelős cseh EU-biztos mondta ezt a Magyarországról szóló európai parlamenti vitában, ahova Orbán Viktort meghívták, ő nem jött el, Varga Juditot pedig nem engedték felszólalni. A téma természetesen továbbra is a magyar veszélyhelyzeti törvény, mutatjuk, erről mit mondanak az EP-képviselők! A Bizottság képviselője hangsúlyozta: egyelőre nem indítottak kötelezettségszegési eljárást, de csak egyelőre.
Lényegében egy mini schengeni övezetet nyitna egymás között a három ország, de ehhez az kell a szlovákok szerint, hogy a többiek is hasonlóan jól teljesítsenek a koronavírus elleni harcban.
Az EU felfüggesztette a költségvetési hiányra vonatkozó maastrichti követelményt, mindenki ész nélkül önti a pénzt a gazdaságba a koronavírus-járvány miatti krízisben. Mi miért nem? Ezt is elmondja az Azonnalinak Szalay-Berzeviczy Attila korábbi tőzsdeelnök, akit arról is kérdeztünk: ő beengedne-e egy államot tulajdonostársként a cégébe mentőövért cserébe, és vajon itt maradnak-e a német autógyárak a koronavírus-válság után is. Interjú.