Miután Kínával az Egyesült Államok már lefolytatott egy nagy kereskedelempolitikai csatározást, most az EU kerülhet sorra. A téma: az amerikai agrártermékek és a német autók.
Több pénzt akarnak Brüsszeltől a kohéziós pénzek legfőbb kedvezményezettjei, tizenöten a hétvégén Portugáliában alá is írtak erről egy deklarációt. Csak épp úgy tűnik, a nettó befizetők már torkig vannak a leszakadt régiók kistafírozásával: az osztrákok már vétóval fenyegetnek, és áttételesen lényegében már Angela Merkel is felvetette ennek a lehetőségét. Mi lesz így a következő költségvetéssel? Utánajártunk.
Hogyan kerültek a britek az EU-ba? Ki akart egyáltalán kilépni? Miért tartott ilyen hosszú ideig? Mi lesz a britekkel ezután? Hol ünnepeld meg a brexitet? 12 kérdés és válasz.
75 százalékkal csökkentené ennek mértékét az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője, és ami marad, annak a nagy része is a demokráciára és a jogállamiságra menne.
Az EP zöld és baloldali politikusai szerint egy EU-Ausztrália szabadkereskedelmi egyezmény a mostanihoz hasonló tűzvészek kialakulását segítené Ausztráliában.
Egy fideszes politikus nyilatkozta ezt a brüsszeli szaklapnak: vajon a Fidesznek nem tetsző eredményre jutott a néppárti „bölcsek tanácsa”?
Zoran Zaev legfontosabb ígérete volt az ország európai integrációjának gyorsítása, de miután ez az EU miatt nem jött össze, előrehozott választásokat akar.
Carles Puigdemont szerint ez azt jelenti, hogy börtönben ülő társukat is ki kell engedni Spanyolországban.
Előretört a zöldmozgalom, impeachelték Donald Trumpot, milliók tüntettek Hongkongban, egy vodkaredbull-mámorban eltöltött estébe belebukott HC Strache, Boris Johnson kockáztatott és nyert, Európa vezetői pedig mindenki feje fölött döntötték el, hogy ki vezeti öt éven át az EU-t: az Azonnali összeszedte a tíz legfontosabb eseményt, amire érdemes volt idén odafigyelni a világban.