A december 6-i romániai választás után valószínűleg kormányra kerülhet a román jobbközép-liberális USR PLUS. Dan Barnát, a párt társelnökét kérdeztük: mit jut az eszébe, ha meghallja az RMDSZ szót? Mit látott Budapesten, amikor meglátogatta a momentumosokat? Miért mond nemet Székelyföld autonómiájára? És mivel viccelődött, amikor megszakadt az interjú?

A Momentumból frissen távozó diákaktivista szerint toxikus volt a Momentumban töltött ideje, bizonyos emberek a kákán is keresték a csomót, hogy ellehetetlenítsék, és ők állhatnak amögött is, hogy a párt választmánya elkaszálta, hogy Hódmezővásárhelyen indulhasson egyéni jelöltként 2022-ben. De csak a Momentumban van-e a hiba, és van-e más párt, amibe belépne a kilépő? Interjú!

Logikusnak nevezte az Azonnalinak Volner János az általa benyújtott választásitörvény-módosítási javaslatot, szerinte az ellenzéki pártoknak nincs okuk ágálni ellene, mert nem megy szembe a kommunikációjukkal. A volt jobbikos képviselő visszautasítja, hogy a Fidesz bábjaként cselekszik.

Kovács Gergely, a Kétfarkú Kutya Párt társelnöke szerint a választási törvény újabb belengetett módosításában – ami már 71 körzetben teszi kötelezővé a jelöltállítást az országos listaállításhoz – nem az a legszomorúbb, hogy az ő indulásuk megnehezül, hanem hogy a sem az Orbán Viktorhoz, sem Gyurcsány Ferenchez tartozni nem akaró kicsiket fojták meg vele.

Vahidin Preljević a szarajevói egyetem tanáraként az egyik legismertebb értelmiségi hang az országban. Az Azonnalinak nyilatkozva a daytoni egyezmény teremtette Bosznia hibáiról beszél. Szerinte a nemzetközi közösség beavatkozása nélkül nem lesz valódi béke. A Habsburgokat – és főleg a magyar Kállay Bénit – hozza fel példaként, miként lehetne közös identitást teremteni a ma etnikailag szétszabdalt országban.

Hogyan viszonyulnak ma a a boszniai szerbek a boszniai háborúhoz és az azt lezáró daytoni békéhez? Kik azok, akik nem akarnak emlékezni, és kik azok, akik áldozatként tekintenek magukra? Hogyan érinti az ország szuverenitását, hogy egy diplomáciai kinevezett felette áll a választott politikusok döntéseinek? Michele Bianchi, a University of Calgary doktorandusza mesél erről, aki antropológusként több terepkutatást is végzett Boszniai Szerb Köztársaságban.

Az osztrák-spanyol származású, Norvégiában oktató Sabrina P. Ramet a világ legismertebb Jugoszlávia-kutatója. Az Azonnalinak adott interjúban elmondja, mi vezetett a polgárháborúhoz Boszniában, és hogy hol tévedtek nagyot a nemzetközi szereplők. A daytoni egyezmény kapcsán nem táplál 25 év után se illúziókat: az ott megszületett békéből szerinte nem lesz egységes állam sohasem.

A közéleti álhírportál szerint Bede nemcsak az Azonnalit, hanem őket is megfenyegette, hogy ne hozzák le a vele készített exkluzív interjút. Lehozták.

Miért indította el a Vadhajtásokat a 2015-ös migrációs válság után? Miért gondolja, hogy „kőkemény faji és vallási háború” zajlik? Miből finanszírozza a portálját? Hogyan fér össze keresztény hitével az online tevékenysége? Miért érzi magát elnyomva tíz év Fidesz-kormányzás után is? Ezek is kiderülnek Bede Zsolt az Azonnalinak adott interjújából, amit a radikális jobboldal fenegyereke le akart tiltani!

Saját magával is ellentmondásba keveredett a Vadhajtások szerkesztője az Azonnalinak küldött levelében. Köszönjük a reklámot, jogilag és emberileg is feddhetetlenül hozzuk le csütörtökön az első, nem kormányközeli médiának adott Bede-interjút!