A Monori Center környéki Chinatownban nyoma sincs a koronavírus miatti aggódásnak. Senki nem bajlódik maszkkal, aki frissen tért haza Kínából, önkéntes karanténba vonul. De mi a helyzet azokkal, akik hazatérnének Kínába, de a törölt repülőjáratok miatt itt ragadtak? Elmeséljük és fotókon meg is mutatjuk, hogyan érinti az itt élő, vagy Magyarországhoz valahogy kötődő kínaiakat a koronavírus.

Egy influenzaszerű tüneteket mutató kínai nőt vittek el a mentők a koppenhágai reptérről.

Az új győri polgármester átalakította a bizottsági struktúrát, új alpolgármestert választott, környezetvédelmi döntéseket hozott és még Győr testvérvárosa, a koronavírus által sújtott Vuhan kisegítéséről is döntött.

Mi is tulajdonképpen ez a vírus, amiről most az egész világ beszél? Mibe hal bele a beteg? Mi a gyógymód, van-e egyáltalán? Lesz-e ebből világjárvány, és begyűrűzik-e majd Magyarországra? Fel vagyunk-e készülve rá? Két szakértő orvossal jártuk körbe a témát.

A két ország több, mint négyezer kilométeren érintkezik egymással, most így akarják az oroszok a vírus terjedését megakadályozni.

Eddig kevesebben gyógyultak fel teljesen a koronavírusból, mint ahányan belehaltak. Ez nem azt jelenti, hogy feltétlenül pánikolni kell, de legyinteni se kellene, hogy úgyis alacsony a halálozási ráta. Ezt ugyanis egyelőre valójában nem ismerjük pontosan, ahogy a továbbfertőződési arányt sem. Ha pedig ilyen fontos dolgokat nem tudunk a vírusról, akkor nem ártana óvintézkedéseket tenni.

Volt valaki, aki tényleg kiszámolta, mennyi a valószínűsége, hogy nálunk is megjelenik a koronavírus? Én kiszámoltam, és szerintem nem olyan kicsi: a legoptimistább becsléssel számolva egy hónapon belül 11 százalék. Még akkor is, ha a fertőzöttség nem növekedne tovább Kínában. Csakhogy növekszik.

A magyar származású üzletember davosi beszédében azt állította, a Facebook azon dolgozik, hogy idén újraválasszák Trumpot, cserébe az amerikai elnök megmenti majd a közösségi oldalt.

Az, hogy miről szól 2050 történelemkönyve a közelmúltról, még nem dőlt el, mert attól függ, milyen kimenetellel járnak a most beindult folyamatok. Horváth Csaba Barnabás nézi végig a lehetséges visszatekintéseket.

A lesajnált fejlődő országok, amelyekbe a „fejlett” nyugat sokszor a szemetét importálja, a műanyagok betiltásában előrébb járnak, és fenntarthatóbban is működnek a „fejlett” világnál. De meddig maradhat ez így, amíg minden erejükkel a GDP-orientált versenybe szállnak be, és fenntarthatóságuk fő oka, hogy még nem elég sikeresek ebben a versenyben?