Hogyan hat a koronavírus-járvány a magyar gazdaságra? Miért érinti jobban a világvárosokat a jelenlegi válság, mint a 2001-es terrortámadások utáni félelem? Mi a drágább: bértámogatásokkal segíteni a cégeket, vagy viselni a munkanélküliség következményeit? Koren Miklóssal, a Közép-európai Egyetem közgazdaságtan-professzorával beszélgettünk.
Továbbra is gyorsan terjed a járvány: a sok új fertőzött mellett megnőtt a kórházban ápoltak száma is. Grafikonokon mutatjuk, hogyan terjed a járvány Magyarországon és a környező országokban.
Világszerte száznál is több laboratórium dolgozik a koronavírus elleni oltóanyag kifejlesztésén. Miután az oxfordi egyetem, valamint két amerikai cég kutatásai is megtorpantak, úgy néz ki: egy mainzi cég lehet a befutó. A tulajdonosok azzal számolnak, hogy már idén százmillió oltóanyagot le tudnak gyártani. A német egészségügyi miniszter szerint 2021 elején indulhat meg a tömeges oltás.
Közös ellenzéki program lesz, így most nem ez a prioritás.
Orbán Viktor szeptember elején még arról beszélt, hogy nem az új megbetegedések számítanak, hanem a halálesetek. Azonban míg szeptemberben átlagosan öt fő vesztette életét egy nap, addigra októberben ez a szám már a háromszorosa.
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) főigazgatója szerint nyájimmunitást oltással, és nem tömeges fertőzésekkel kell elérni.
Az egészségügyi miniszter szerint „drámaiak” a járványügyi adatok, ezért elképzelhető, hogy tavasz után ismét lezárják az országot. Pedig nem halnak meg többen náluk, mint Magyarországon.
Igor Matovič nagy reményeket fűz a nemrégiben bejelentett korlátozásokhoz – de ha nem válnak be, jöhet a teljes leállás megint.
Továbbra is húsz fölött a halálozások száma.
Továbbra sem látni, hogy mikor lesz a trendforduló: egyre több a fertőzött, a tesztkapacitást egyáltalán nem növeljük, és sajnos egyre többen vesztik életüket a koronavírus miatt.