Előfeltételek nélküli és azonnali tárgyalást vár a három elnök a harcoló felektől.
Az oroszok közjogi méltóságokhoz közel álló személyekkel próbálták felvenni a kapcsolatot, a kínaiak egy telekommunikációs cég előtt egyengették az utat.
Hegyi-Karabahban többszáz éven át éltek egymás mellett békében örmények és azeriek. A múlt század vérgőzös nacionalizmusa, pogromok és kegyetlenkedések sorozata most újból egymásnak ugrasztotta a két népet. Ráadásul a balanszírozó Oroszország mellett a kaukázusi játszmába Törökország képében egy új szereplő is egyre nyíltabban beszállt. Elmagyarázzuk, miből ered a karabahi kérdés, és ki mit akar a régióban!
Miközben Putyin és Lukasenka arról értekezett, hogy milyen fontos a két ország közötti kapcsolat, az ellenzék de facto vezetője, Szvjatlana Tihanovszkaja a francia elnökkel, Emmanuel Macronnal találkozott Litvániában. De miért ilyen fontos ez a két találkozó? Milyen hatása lesz a tárgyalásoknak a belarusz helyzetre? És miért pont most találkozott Macron Tihanovszkajával? Utánajártunk!
Az orosz koronavírus-elleni vakcinát kifejlesztő intézet vezetője szerint már épp itt az ideje másokkal is megosztaniuk az előzetes kísérleteinek eredményeiket, hogy minél hamarabb befejeződhessen a világjárvány.
Az európai közösség a saját hitelességét kockáztatja azzal, ha nem lép fel érdemben a belarusz társadalom támogatása érdekében. Külpolitikailag valóban korlátozott az EU mozgástere, viszont bőven rendelkezik olyan eszközökkel, amelyek segíthetnek rendezni a belarusz válságot. Mit tegyen és mit ne tegyen a Nyugat Belaruszért?
Októberben új elnököt választ a német Die Linke. Noha a szélsőbaloldali párt több politikusa is kész lenne már egy 2021 utáni koalícióra a szocdemekkel és a zöldekkel, ennek van két akadálya: a közvélemény-kutatásokban nagyon messze vannak együtt is a többségtől, a Linke külpolitikai programja pedig még messzebb a másik két baloldali pártétól. Jön bármelyikben is fordulat?