A koronavírus miatt idén kicsit nyugisabb lesz a március 15-e, hiszen a politikai tömegrendezvényeket mind lefújták. De mit szólnak ehhez az emberek, hogyan fognak politikai rendezvények híján ünnepelni, és mit gondolnak, ejteni kéne-e a politikát más nemzeti ünnepeinken is? Videó.
Az Azonnali összeszedte azokat a közkeletű tévedéseket, mítoszokat 1848-1849, március 15-e és persze az akkori események főszereplői kapcsán, amelyeket a gyengélkedő magyar közoktatásnak harminc év alatt sem sikerült eloszlatnia.
Száztíz éve hunyt el Bécs egyik legjelentősebb polgármestere, a keresztényszociális Karl Lueger. Antiszemita kiszólásai miatt sokan azonban teljesen eltüntetnék a nevét az osztrák főváros köztereiről, miközben vitathatatlan: tömegközlekedési vagy építési politikája egyértelműen Bécs javát szolgálta.
XII. Piusz pápát sokszor vádolták azzal, hogy nem állt ki eléggé a zsidók mellett a világháború alatt. Ferenc pápa azt szeretné, ha a történészek tudnának e kérdésben ítélni, ezért teljesen szabadon kutathatóvá tette a több millió iratlapból álló forrásgyűjteményt.
Könyves Kálmán márciusi gyűjtésében: latin-amerikai diktátorok, női testek, Soros György, lakhatatlan Föld, radikális képek a közeljövőről, valamint Jóbarátok és a '86-os vébébukta. Mit érdemes olvasni ebben a hónapban a friss megjelenések közül? Számba vettük!
New Yorkból nézve az évtized legfontosabb jelensége, hogy egyre több minden választ el minket egymástól, miközben a klímaválság ügye mégis nemzetközi tüntetéshullámot tudott kiváltani.
Botos Máté nemcsak a 2050-es történelemkönyv egy lehetséges házi feladatát fogalmazta meg, hanem áttekinti az addigi még harminc év várható politikai eseményeit is. Spoiler: Orbán 2030-ig biztosan marad, Gyurcsány még utána is.
A magyarországi zsidóság szempontjából írta meg Köves Slomó, hogy mit írhatna róluk és nekik egy 2050-es tankönyv.
Budapest ostromának emlékezetpolitikailag legterheltebb epizódja a kitörési kísérlet. Egy most megjelent könyv, a Budapest Erőd páratlan levéltári tényanyagot tesz közkinccsé, ami talán rendet rakhat az ideológiai csatározásoktól felkavart emlékezetben.
Mi és ki állhat a 2010-es évekről egy harminc évvel későbbi tankönyvben, ahol nem a férfiakat és az ő politikájukat, nyelvezetüket akarjuk reprodukálni? Pető Andrea ennek tükrében fogalmazta meg, szerinte miről szóltak a 2010-es évek.