Temesváron hirdette meg nemrég Orbán Viktor az új Közép-Európát többek között Románia és Magyarország részvételével. Bár a román államelnök nem kért a közeledésből, mi kíváncsiak voltunk, mit jelenthet ez pontosan, és mit szólnak mindehhez a romániai értelmiségiek? Sorozatunk ötödik részében Victor Neumann temesvári történész-politológus válaszol.
És miért várja ezt hatalmas tömeg a bastogne-i városháza előtt a hidegben? A furcsa népszokásnak a második világháborúhoz van köze.
Miért most került elő Trianon ügye, és miért épp a román szociáldemokratáktól? Pirosbetűs nemzeti ünnepet vagy csak sima emléknapot akarnak csinálni június 4-éből? Eleve, hogyan jelenik meg Trianon a román történetírásban? Az Azonnali Novák Csaba Zoltán marosvásárhelyi történészt kérdezte a trianoni évfordulót ünneppé tevő, nagy port kavaró román javaslatról.
Noha sokak számára valamiféle középkori maradiságnak tűnik, a pápák tévedhetetlenségét százötven éve mondta ki az első vatikáni zsinat. Nem holmi maradiság, hanem a korszak kihívásaira való válasz volt a cél. Az, hogy a katolikus egyház a nemzetállamokkal és nacionalizmussal szemben meg tudta őrizni a függetlenségét, sokban ennek köszönhető.
Az NDK futballja egyenes úton volt az elit felé az újraegyesítés előtt, de mire a hagyományos csapataik megismerkedtek volna a kapitalizmussal, a nyugatiak már minden lehetséges módon lerabolták őket.
Goar Vardanyan a leghíresebb szovjet kémházaspár női tagja volt, 1943-ban lepleztek le egy náci összeesküvést, ami talán nem is létezett, később pedig a nyugaton dolgoztak beépített ügynökként harminc évig.