történelem
A Habsburg, aki száz évvel ezelőtt újra megpróbált magyar király lenni
1921. március 27. és április 5. között IV. Károly, Magyarország utolsó királya elszánta magát arra, hogy visszatérjen a trónra. Bár sem a nemzetközi, sem a belpolitikai környezet nem volt alkalmas erre, Károly mégis úgy döntött, hogy felkeresi Horthy Miklós kormányzót a budai várban. Az eset óriási botránnyá dagadt: Teleki Pál miniszterelnök lemondásra kényszerült, a szomszéd országok pedig létrehozták a kisantant szövetségét.
Amikor magyar kommunisták akarták Székelyföldet felszabadítani a román uralom alól
Kun Béla, Szamuely Tibor, vörösterror – körülbelül ezek jutnak eszünkbe a magyarországi tanácsköztársaságról. Hatos Pál az új könyvében bemutatja, hogy valójában a történet sokkal komplexebb. Elolvastuk – mutatjuk, milyen!
Macron sokszínűbb utcaneveket akar Franciaországban, magyarok is vannak a listán
A francia államfő azt kezdeményezte, hogy nagyobb nemi, szexuális és „faji“ diverzitás jelenjék meg a francia települések köztereinek, utcáinak neveiben. A felkért szakértői bizottság a héten tette le a javaslatait az asztalra: több, mint 300 olyan személyt javasolnak, akik jobban kifejeznék a francia történelem és társadalom diverzitását. Magyarok közül is válogathatnak ezentúl a francia polgármesterek a közterek elnevezésekor.
Hétszáz éve halt meg a magyar oligarcha, akihez képest Mészáros Lőrinc egy vagyontalan senki
Csák Máténak nincsenek emlékművei, nem neveztek el róla utcát vagy iskolát, viszont a 19. században a magyar és a szlovák irodalom is őt látta nemzeti függetlensége előfutárának. A 14. század elején a felvidék harmada az övé volt, még önálló diplomáciát is folytatott.
Techet Péter
Emlékszünk? De mire?
Emlékszünk? De mire?
Az emlékezetpolitika kiszínezi a múltat. 1848 öröksége így lett a hajdani szupranacionális államiság vége. A hazából kikerültek a nemzetiségek, és a jobboldal számára a baloldal, a parasztság vagy a munkásság se kerülhetett be oda.
Nyáry Krisztián
Nem a kolera maradt meg 1848-ból a történelem számára
Nem a kolera maradt meg 1848-ból a történelem számára
De nem is a fiumei vasút ügye. Hanem az, hogy olyan társadalmi és politikai változások kezdődtek, amelyek gyökeresen átformálták egész Magyarországot, és évtizedekre, ha nem évszázadokra meghatározták a jövőjét is.
Öt márciusi ifjú, akiről alig hallott valaki – eddig
A márciusi ifjak között meglehetősen változatos hátterű fiatalok küzdöttek azokért a jogokért, melyek a mai demokráciák számára alapértelmezettnek számítanak. Miután útjaik elváltak, mindegyikük más-más pályát futott be. 173 évvel a forradalom után rájuk is emlékezünk!
Egy iskola története, amelyben már 1993-ban ott volt az egész kudarcos rendszerváltás
A Szív utca a később a 2010 utáni tüntetéseket is dokumentáló Csillag Ádám közel 30 éve készített, kétrészes dokumentumfilmje. Azt a pillanatot örökíti meg, amikor a jobboldali nacionalizmus a katolikus egyház féltő karjain visszatért a közoktatásunkba, és szinte azonnal listázni kezdett.
Száz éve született a rímhányó Romhányi
Generációk nőttek fel az általa magyar nyelvre átültetett rajzfilmek szövegén, állatverseinek játékos rímei a mai napig sokakat nevettetnek meg. Mégis: a kádári kultúrpolitika meglehetősen mostohán kezelte Romhányi József munkásságát.
Hetvenöt éve mondta ki Churchill, hogy vasfüggöny ereszkedett Európára
Ez sokak szerint a hidegháború kezdetét is jelentette. Az ebben használt „vasfüggöny” kifejezés a Szovjetunió által megszállt területek határzárára, és a kelet-nyugati világ között feszülő ideológiai ellentétre egyaránt utalt. De honnan származik ez a név?
