A NER egy patikamérlegen kiszámolt, költséghaszon-elemzésre épülő rendszer. Mindenkinek pontosan annyit ígér, annyit ad, vagy annyival fenyegeti, amennyi elég a rendszer fenntartásához.
Lehet érvelni amellett, hogy a pedofil bűncselekmények jelentésében legyen partner a katolikus egyház a gyónási titok árán is, de egy erről szóló szabályozást konszenzusosan kellene elfogadni. Ahhoz pedig az kellene, hogy a kormány nem épp a melegek csesztetésével lenne elfoglalva.
Vállaljuk azt, hogy az idők kezdetén ajándékba kapott természetünk ellen küzdünk, ha ez a szívünk vágya, viszont ne hazudjuk azt, hogy ezen alaptermészet nem létezik.
Mi ott voltunk, ott vagyunk és akkor is ott leszünk a lelátókon, amikor az NER-oligarchák, bognárgyörgyök vagy a megmondóemberek már sehol sem lesznek. Válasz Vági Mártonnak.
Vajon az adóverseny kiküszöbölésével megszűnik a társaságok letelepedéséért folyó verseny az országok között? Egészen biztosan nem, ugyanakkor az adókulcsok helyett más, és többnyire rosszabb módját fogják választani a versengésnek.
Hallgatva a stúdióban ülők magyar szakemberek véleményét nem csodálkozom, ha egyre többen fordulnak majd el végleg a magyar focitól. Ezt így ebben a formában sem követni, sem szeretni nem lehet.
A miniszterelnök nem is olyan régen még azt üzente: ki kell tartani a nyugatos Magyarország mellett, mert a szabadság mindig nyugatról érkezik. Mi történhetett azóta?
Állsz, vársz, remélsz. És csak ezeket csinálod, mert más emberi feladatod ilyenkor nem tud lenni. Már amennyiben nem az M4 stúdiójában ülsz. Ami ott történt, az nem csak Bognár György ügye.
Az orosz-kínai katonai együttműködés elkerülésének egyetlen békés és biztos módja az, ha Oroszország visszatérhet a nyugattal való partnerségbe. Amikor a Nyugat jó kapcsolatokat ápol Moszkvával, megnő az orosz társadalom szabadságfoka is.
Ez egy dühös feminista semmiképpen sem kimerítő válasza Kardos Gábornak. Kardos írása ugyanis nyílt kiállás amellett az elnyomó társadalmi rendszer mellett, amely a nőket a férfiak alá rendeli.