Egy olyan országban, ahol az apák bűneit mindig előszeretettel olvassák fiaik fejére, sokszor ugyanazt a teljesítményt vagy ugyanolyan az erényeket várva tőlük, nem csodálkozhatunk Petőfi Zoltán viharos életútján. Az 1870. november 5-én elhunyt színésznövendék számára óriási teher lehetett, hogy ő a nagy költő fia, melyet csak tetéztek egészségügyi problémái. Rövid élettörténete érdekes látleletet ad a levert szabadságharc utáni Magyarország társadalmi és gazdasági helyzetéről.

Szlovákia nem létezne, ha nem lett volna Csehszlovákia, ám annak létrejötte eddig nem volt állami ünnep a szlovákoknál.

1795. október 24-én osztotta fel Poroszország, Oroszország és a Habsburg Birodalom a Lengyel-Litván Unió területét úgy, hogy az végül eltűnt a térképről. A lengyel nép ezután több alkalommal is fegyvert fogott a függetlenségért, de kellő nagyhatalmi támogatást csak az első világháború után tudtak szerezni ehhez. A feldarabolás emlékezete ma is élénken él a lengyel emlékezetben.

Hatvannégy évvel ezelőtt vette kezdetét a tüntetés a magyarországi sztálinizmus ellen, amely aztán forradalommá és szabadságharccá nőtte ki magát. Milyen volt ekkoriban a hangulat az országban? Hogyan viccelődtek a pesti utcán a pártvezetők nevével? Milyen remények éltek az emberekben a forradalom napjaiban? Korabeli visszaemlékezésekből válogattunk.

De nemcsak az oszmán szultán, mások ellen is fellázadhatunk a magyarokkal az Age of Empires III új verziójában.

Száz éve fogadták el a Habsburg Birodalom utáni Osztrák Köztársaság alkotmányát, a szöveg atyjának Hans Kelsent szokás tartani. Ha ez túlzás is, mi magyarázza az osztrák alkotmány sikerét – és ahogy hívei fogalmaznak: eleganciáját?

Az Aktuality.sk cikksorozatában történészek álláspontjai mellett az áldozatok visszaemlékezései is olvashatóak lesznek a szlovák történelem „elfordított arcáról”. A Csehszlovákiából a második világháború után a kollektív bűnösség elve alapján üldözött német és magyar kisebbség sorsa a szlovákok és a csehek körében nagyrészt máig kibeszéletlen.