Gyulafehérvárnak már a római kortól kezdve kulcsszerepe volt Magyarország, Erdély, majd Románia történetében. De mitől került bele erőteljesen a románok, és kerül ki fokozatosan a magyarok mentális térképéből?

Száz éve kiáltotta ki Gabriele D´Annunzio a saját államát Fiumében (a mai Rijekában), ami nem csak Mussolininek szolgált előképül, de elfogadta a drogokat, több politikusa meztelenül járkált a városban, kalózkodásból tartotta el magát, és menedéket adott volna Kun Béláéknak. Mi volt ez a teljes kavalkád az egykori magyar kikötővárosban?

Hétezer-nyolcszáz zsidó kimentését engedélyezték neki a főnökei, ő ezt hétezer-nyolcszáz családdá kerekítette fel: a svájci nagykövetségen dolgozó Carl Lutz több tízezer zsidót mentett meg Budapesten a második világháború évei alatt. Végigsétáltuk az itteni tevékenykedésének fontosabb helyszíneit. Fotók!

Van, aki a tengerpart miatt szeretné vissza Nagy-Magyarországot, és van, aki reméli, hogy az unokái ezt még meg is érhetik, a legtöbben azonban azt mondják: nem reális erről álmodozni. De mennyiben hibás Trianon a mai problémáinkért egy tízes skálán? Magyarokat kérdeztünk a határokon belül és azokon túl. Videó.

1920. szeptember elsején egy francia tábornok kiáltotta ki a független Libanont, amely a Közel-Kelet egyetlen keresztény többségű állama akart lenni. Az országot máig polgárháborúk, etnikai és vallási szakadékok jellemzik. Meg tud-e még élni újabb száz évet a Közel-Kelet egyetlen arab demokráciája?

Száz évvel ezelőtt Karintia délkeleti része népszavazáson dönthetett, hogy csatlakozni akar-e a délszlávok új államához. Noha az osztrák régió ezen részében jelentős számú szlovén élt, a többség Ausztria mellett szavazott. Száz évvel később egy provokatív művészeti projekt emlékeztet arra, hogy a határok és identitások mennyire mozgékonyak errefelé.

A nemzeti radikális Mi Hazánk kongresszusán minden maradt a régiben. Nemcsak a párt elnöke nem változott, hanem a retorikájuk is ugyanaz maradt. A rendszerváltás előtti szélsőbaloldali MSZMP-ét és a szélsőjobboldali Mi Hazánkot egyaránt az ellenségkép kreaálása, az ellenséggel való örökös harc teszi azonossá. Elmentünk a kongresszusra, ahol se a kávét, se a nagymagyarországos kitűzőt nem osztogatták ingyen.

Idén ünnepli századik évfordulóját a Salzburgi Ünnepi Játékok, Európa egyik legrangosabb zenei fesztiválja. 1920-ban, a kicsire zsugorodott Ausztriában főleg zsidó hátterű értelmiségiek azért gondoltak Salzburgra, a barokk városra mint egy új zenei fesztivál kulisszájára, hogy ezzel fejezzék ki a katolikus Ausztria különállását – főleg a protestáns németséggel szemben.

Szlovákiából nézve még kicsit megmosolyogtató, ahogy a magyarok nem képesek a múlton túllépni. De a magyar történelem kapcsán ez akár még érthető is. A szlovák jelen számára viszont Magyarország nem más, mint egy nagyon jó szomszéd.