A baloldal szerint Magyarország kicsi, ezért nem szabad ugrálnia, hanem csendben követnie a nyugatot és hasonulni hozzá, a jobboldal szerint viszont Magyarország nem kicsi, nem gyenge, ezért nem is szabad meghunyászkodnia. Én egy harmadik alternatívát javaslok.
Ha a különbségeket hangsúlyozzuk, a közös kormányzás realitását kérdőjelezzük meg, azt az érzetet keltve, hogy egy átmeneti időszak után visszatérhet a Fidesz-KDNP szövetség autoriter berendezkedése.
Ha valamennyien látjuk a szemünk előtt darabjaira hulló országunkat, a mindent letipró hatalmi gátlástalanságot, akkor miért nem emeljük fel legalább saját helyünkön a szavunkat?
Bármennyire is átpolitizált a Városliget ügye, lehetett volna róla rendes párbeszéd, ha a kormány nem a szokásos arroganciával nyomja keresztül mindenen a projektet.
A mai magyar kormány örülhet, hogy Fidesz-kétharmadnak és nem tinderező fiatalnak született. Magányosan és kanosan kellene élnie, ha egyáltalán nem hajlandó senkit jobbra húzni.
A közös lista üzenete egyértelmű: az ellenzék pártjai 2022-ben már nem önmagukkal akarnának versenyezni, hanem Orbán Viktor rendszerét leváltani. A több listás indulás ellenben az ellenzéken belüli rivalizálást tartaná fenn – 2018-ig minden választás megmutatta ennek eredményét.
Ne tegyünk úgy, mintha az ellenzéki pártok mindegyike ugyanazt gondolná. Hagyjunk teret a versengésnek – akár több listán indulunk, akár egy előválasztáson megszülető közös listán.
Trump az első elnökjelölti vitán viselkedésével ismét megüzente a híveinek, hogy ő még mindig nem része az elitnek. Persze az, de ez a fasiszta politika régi trükkje. Trump sikerét azonban más is magyarázza.
A vitának egyetlen értelmes pillanata lehetett volna, de Donald Trump kihasználva a tények ellenőrzésének hiányát, inkább teljes sebességre kapcsolta a shitshowt.