„Messi és a haverokká” fakult a pár éve még világverő gárda, vicinálisként pöfögő, 30 feletti kocogó öregfiúkkal, káros és kóros játékosuralommal, tekintélyelvűséggel. Örültem a Bayern München elleni 2-8-nak: csak így jöhetnek drasztikus változások.
Azon állam alapítását ünnepeljük, mely a társadalom 90 százalékát egy hatalmi elit uralma alá helyezte, vagy azét, amely mindenkit egyenjogú polgárnak tekintett? Ünnepeljük inkább az áprilisi törvényeket!
A saját egykori pártjára ráinduló Heinz-Christian Strache igazán új színt vinne a bécsi politikába, ha helyi szerb pártként indulna el. A több, mint százezres bécsi szerbség eddig is fogékony volt az osztrák szélsőjobboldaliságra, Strache listáján pedig most is több szerb elindul.
Tökéletes politikus nem létezik. Megfelelő légkör, ami egészségesebb politizálásra indít, viszont létezhet, de ehhez a polgárok is kellenek. Ezt tanulhatnánk meg Spanyolország elmúlt kilenc évéből.
Belaruszban nincs demokrácia, azaz nem is volt nagyon mit elcsalni. A nyugodt ország 26 év után most elégelte meg az elnyomását. De hogy mi lesz ennek a kimenetele, az még csak nem is Lukasenka rendvédelmi brutalitásától függ.
Kölcsönösen elismeri egymást Izrael, és az arab világ egyik legfontosabb országa. De miért tűnik a megállapodás túl szépnek, hogy igaz legyen? És miért nevezhetjük azt mégis történelminek?
Lukasenkának az országos sztrájk mellett az fájna igazán, ha a helyi politikai elitek kitáncolnának mellőle. De annak sem örülhet, hogy már Oroszország is beszólt neki a nyilvánvaló választási csalás miatt.
Egy saját jogon sikeres üzletemberre igenis szükség lehet a magyar politikában. De vannak komoly aggályok is: például az, hogy majd a hatalomban saját maguk felé hajlik a kezük.
Orbán, ha nehezen is, de leváltható. Nem véres utcai összecsapásokban, hanem a szavazófülkékben. Tisztelet a bátraknak posztok írogatása helyett inkább tanulni kellene a közös minimumot, szabadságukat és emberi méltóságukat testükkel védő tüntetőktől.
Elmondom, miért van az, hogy mindenkit inkább a gödi belharc fog érdekelni, és nem az, hogy Fekete-Győr Andrásék körbetekerték a Balatont „mészároslőrincezve” egy sort.