Andrej Plenković biztos győzelme, az újbaloldal történelmi sikere és a liberálisok bejutása Horvátországban még élesebben mutatja, mennyire távol van a szomszédos Szerbia Európától. Magyarország viszont Szerbiához van közel.
Először bukott bele európai kormány a zöldek választási áttörésébe. Okkal feltételezhetjük, hogy ez a zöld hullám végig fog söpörni az egész európai politikán. Szurkoljunk, hogy Macron ne karolja fel, és tegye ezáltal hiteltelenné!
A társadalom tengertől messzebb élő része traumatizáltabb, kiszolgáltatottabb és depresszívebb, de a választási kampányban senki nem hergelt senki ellen, nem voltak gyűlöletkeltő plakátok.
Akár munkára, akár munkakerülésre ösztönözne az úgynevezett negatív jövedelemadó, felmerül a kérdés: minek ide-oda áramoltatni az adóforintokat, hogy aztán ugyanott végezzék?
Július 1-jével veszi át Németország az Európai Unió soros elnökségét. Ursula von der Leyen mellett fél évig most Angela Merkel, egy másik német nő, a közösség hivatalos „ura”. Bár ez máskor sincs nagyon másképp.
A libertarianizmus legalapvetőbb célja, hogy az egyéni akarat szabadsága hatékonyan érvényesülhessen. Ehhez pedig igenis hozzásegítene a feltétel nélküli alapjövedelem bevezetése.
Példátlanul alacsony részvétel mellett a zöldeknek és a baloldalnak sikerült a legjobban mobilizálni a francia helyhatósági választáson. Az is kiderült: Macron pártja mégiscsak inkább jobboldali erő.
A legtöbb hírbe kerülő történelmi szereplőn nem 2020-as, hanem korukbeli erkölcsöt kérnek számon a tüntetők. A nyugati baloldal viszont naiv, ha azt hiszi, a gondolatok, amik ellen küzd, soha nem térnek vissza.
Ami Szerbiában zajlik, az sokban mindannak a karikatúrája, ami Magyarországon történik. Mint minden karikatúra: a valóság túlzó, de éppen ezért a lényeget hangsúlyozó tükre. Öt hasonlóság a magyar és a szerb politika között. És egy fontos különbség!