Fejlesztőpedagógusokat, pszichológusokat, szociális munkásokat kellene az iskolákba küldeni, nem iskolaőröket, akik már a puszta jelenlétükkel újabb problémákat generálhatnak.
Igen, ez egy újabb vitairat az orbáni rezsim lényegéről. Aki ma Magyarországon ilyesmit olvas, az túlnyomó részben nem akar változást. Inkább önigazolást akar, hogy elmondhassa, nem ő tehet róla. Ezt most nem kapja meg.
Kína jó eséllyel lehet a világ új közepe, leginkább csak saját belső problémái lehetnek ebben akadályozói. Miként tud ilyen helyzetben Európa reagálni? És számítanak-e még valamit a politikai értékeink, vagy ebben is beköszönt a verseny korszaka?
A szlovák sérelmi nacionalizmus meghaladásának igénye már államigazgatás szintjén is konkrét lépésekben ölt formát. Az MKP-tól ehhez képest csak trollkodásra futotta.
Ugyanannyira felesleges rajtam vagy a kollégáimon számonkérni azt, hogy Gerényi Gábor más cégeknek miről ad tanácsot, mint azt, hogy mit írt az LMP a legutóbbi sajtóközleményében.
Az eddig hegemón USA részben gyengül, a gazdasági növekedés által hajtott Kína pedig egyre jobban izmosodik. A képlet mégsem ilyen egyszerű: Peking alapvető problémákkal kénytelen szembenézni.
A 35-55 közötti korosztályra iszonyat mennyiségű marketingbüdzsé van ráállítva. Mármint iszonyatosan sok ahhoz képest, amennyit az összes többi magyar párt erre költ. A Fidesz úgy gondolja, hogy itt van a csatatér.
A jellegzetes közép-európai ügyvéd olyan, mint Pista bácsi, aki vízvezetékszerelő volt. Az átlag magyar jogász azért olyan csóró, mert olyan skillsetje van neki, amely már Parndorfban is használhatatlan.