A súlyozott érdemjegyek alapján lehetne igazságosan százalékot számítani a felvételihez, de mi lesz az elmaradt nyelvvizsgák és versenyek jelentette pluszpontokkal?
Mondják, szürke korban élünk. Szürke annak, aki szürkén éli. Manolisz Glezosz élete kilencvenhét éve alatt nem tudott annyira megöregedni, hogy beleszürküljön az életbe.
Nemhogy teljesen felesleges, de még kifejezetten ártalmas is az EU-hoz vagy a többi tagállamhoz rohangálni segítségért a koronavírus-törvény miatt: ha változást akarunk, jobb, ha nem a nyugatra várunk, mert legfeljebb egy óvatos, aggódó közleményt kapunk cserébe.
Két dolgot biztosan tudunk: a vírus Kínából indult, és a távol-keleti diktatúra most ennek kapcsán akarja erősíteni imidzsét és szerepét a nyugati világban. Erre rámutatni nem rasszizmus, hanem geopolitikai éberség.
Nehéz nem belátni, hogy minden, ami az elmúlt időszakban történt, a kormányt erősítette, az ellenzék pedig kiszámítható módon viselkedett. Orbán Viktor módfelett élvezi a színdarabot, ahol minden szereplő pontosan azt a szerepet játssza el, amit ráosztottak.
Sok szülőnek csak a távoktatással válik nyilvánvalóvá, milyen testi és lelki abúzus éri a gyerekeit az iskolában: nem elég a rettegés a betegségtől, a család egzisztenciális összeomlásától, rettegjenek még a tanárok és a diákok is.
Rendeleti kormányzás nélkül is összehozta a kormány a tökéletes gumicsont-listát a legújabb salátatörvénnyel: titkolózás, kultúrharc, osztogatás és persze diktatúra, ami aztán mégsem! Mit lehet erre lépni?
Jó megoldás nincs, ez a tanév már így fog befejeződni. Június közepéig nem fognak kinyitni az iskolák. Vállalva a keresztre feszítés korántsem kellemes perspektíváját, itt egy konkrét javaslat az idei érettségiztetésre.
Ha van idő és mód salátatörvényben közigazgatási részletszabályokat megejteni, akkor mi az a rendkívüli körülmény, amiért egy polgármester nyakára háborús parancsnokságot kell ültetni?